Mit olvasol Zenóbia?

Tök jó volt, és most már tényleg kifogytam a sorozatgyilkosos könyvekből, na de majd.

Egy zord téli hajnalon vérbe fagyott apácát találnak egy New England-i zárda kápolnájában. A brutális támadás indítéka ismeretlen, és a klastrom lakói is titokzatos hallgatásba burkolóznak. A halott apáca boncolása megdöbbentő eredményt hoz: a huszonnégy éves Camille nővér gyermeket szült, mielőtt meggyilkolták...

Egy elhagyott épületben a felismerhetetlenségig megcsonkított női holttestre bukkannak. Maura Isles, a halottkém, Jane Rizzoli nyomozó segítségével olyan bűnt tár fel, amely a múltban gyökerezik, és ha kitudódik, alapjaiban rengetheti meg sokak életét...

Tess Gerritsen a New York Times bestsellerszerzője, tíz világsikerű orvosi thriller írója, akinek vérfagyasztó regényei 33 nyelven, több mint húszmillió példányban keltek el világszerte.

"Ne tartsd meg tőlünk a te irgalmasságodat, Uram; a te szereteted és igazságod védelmezzen minket. Mert körülvett minket a gonoszság, körülvett minket bűneinknek büntetése, és nem láthatunk. Bűneink számosabbak fejünknek hajszálainál, és a mi szívünk elhagyott minket. Tessék, Uram, néked minket is megszabadítani; te, Uram, a mi segítségünkre siess!

- Gyaláztassanak meg és szégyenüljenek meg, kik keresik a mi életünket, hogy elveszejtsék azt, miként ez az élet elveszett. Gyaláztassanak meg, kik akarják a mi romlásunkat. Riadjanak meg a maguk szégyenétől, kik mondják nékünk: Ha! Ha! Itt fekszik a halott, a földnek pora...

- Itt fekszik a halott, a földnek pora, és itt vagyunk mi, az élők, a szegények és ínségesek. Uram, emlékezz meg ma rólunk. Te vagy a mi segedelmünk és szabadítónk. Ó, Uram, ne késlekedjél. Ámen."

Clay Riddell grafikus Bostonba utazik, hogy tárgyaljon az általa tervezett képregény ügyében. A kiadóba menet a parkban beáll a fagylaltoskocsi előtt kígyózó sorba, mert a melegben bizony jólesne egy hűsítő nyalánkság. Az előtte állók némelyikének megcsörren a mobiltelefonja, s mikor beleszólnak, leírhatatlan dolgok történnek. A telefonálók megvadulnak, egymásnak esnek vagy önmaguk ellen fordulnak, s pillanatok alatt őrjöngő-vérengző emberek töltik meg az utcákat. Claynek - micsoda szerencse! - nincs mobilja, s hamar rájön, hogy az őrületet csakis a telefon által közvetített impulzus okozhatja. Néhány hozzá hasonló, mobilmentes emberrel elindul, hogy olyan területetet keressenek, ahol nincs telefonos lefedettség és hajtja az aggodalom is, vajon mi történhetett otthon a feleségével és a kisfiával, akik mindketten mobilhasználók?

A káoszban nem könnyű az utazás. A megfertőzött telefonembereket mintha egy ijesztő kollektív tudat irányítaná, a kevés megmaradt "normális" pedig kétségbeesetten küzd, hogy megmentse önmagát s a világból azt, ami még megmenthető.

Stephen King, a thriller kimeríthetetlen fantáziájú mestere, mindenből ihletet merít. Ezúttal is lebilincselő történetet mesél el, de biztos, ami biztos, míg a regényt olvassa, kapcsolja ki a mobiltelefonját. 

Nagyon tetszett, torokszorító könyv.

Megindító, tragikus eset: egy jóravaló, okos kisfiút apja részegségében súlyosan bántalmaz, aminek maradandó következményeit a fiú élethosszan cipeli.

Amikor megismerjük, huszonéves, esetlenül nagydarab fickó, horpadásos homlokkal, túlságosan is lomha észjárással. Faragatlan, bivalyerős óriás, ugyanakkor a légynek sem tudna ártani. Nem, ha életének döntéseit magamaga bírná meghozni... de valahogy mindig kicsúszik a kezéből a gyeplő. Mentora évek óta George, a kisstílű bűnöző, az ő utasításait hajtja végre közös balhéikban.

Ám egyszer végre a sarkára áll, elszánja magát, hogy egyedül is boldogulni fog ifj. Clayton "Blaze" Blaisdell. S mi tanúi lehetünk egyszemélyes vállalkozása aprólékos megtervezésének, gondos kivitelezésének és kimenetelének. Blaze élete nagy dobása - egy gyermekrablás, milliós váltságdíjjal. Ahogy szorul körülötte a hurok, és hibát hibára halmoz, azt veszi észre, hogy a fejében időről időre megszólal a már halott George, az utolsó pillanatban mindig elhárítva a közeledő katasztrófát...

Stephen King íróasztala mélyéről ásta elő ifjúkori írását, a Blaze eredeti kéziratát. Nem találta rossznak, s némiképp átdolgozva, álnéven, mint Richard Bachman, közrebocsátotta, tisztelgésül Steinbeck Egerek és emberek-je előtt. A párhuzam óhatatlan és sokatmondó: King álnéven is élete egyik legjobb művét írta meg.

Ez is tök jó volt, de elfogytak a sorozatgyilkosos könyveim, kezdek aggódni.

Innen nincs menekvés...

Itt senki nem hallja, ha segítségért kiáltasz...

A gyilkosod tudja, hova bújtál...

Bobby Dodge ujja a ravaszon. Puskájának célkeresztjében az a fegyveres férfi, aki bostoni lakásában saját családját ejtette túszul. Nincs idő, a férfi bármelyik pillanatban ölhet. Bobby tüzet nyit, és egy életre megbánja tettét. a forróvérű Catherine férjét megölték. Apósa őt okolja fia haláláért és unokája különös betegségéért. A nőt egy hónapon át egy föld alatti kamrában tartották fogva, megalázták és kínozták. A rémálomért valakinek felelnie kell.

A szadista gyilkos az utcákat járja. Túlélte a legkegyetlenebb börtönéveket, és most bosszúra szomjazik. Bobby és Catherine véletlen találkozásának nagy ára van. Szenvedély és szenvedés. A gyilkos pedig úgy mozgatja a szálakat, hogy mindenki gyanús, mindenki retteg, és a félelem úgy zár magába, akár egy sötétkamra.

Lisa Gardner egyike korunk legnevesebb krimiszerzőinek. Művei számos országban vezetik a sikerlistákat.

Már csak 49 sorozatgyilkosos regényt ide. Tökjótökjó, bár nem igazán akarom tudni, hogy miért rajongok ennyire a sorozatgyilkosos történetekért.

A sebész ördögi volt.

A tanítvány maga az ördög.

Bostonban brutális kegyetlenséggel meggyilkolt házaspárok holttesteire bukkannak a város elegáns kertvárosi részeiben. A nyomok ahhoz a sorozatgyilkoshoz vezetnek, akit nemrégiben sikerült rács mögé juttatni. A rendőrség tehetetlen, a város rettegésben él. Ki lehet az a rejtélyes tanítvány, aki elődje és mestere orvosi módszereit alapul véve mészárolja le áldozatait? Jane Rizzoli kénytelen újra szembenézni egykori vetélytársával, élete megnyomorítójával. Arra azonban ő sem számít, hogy a mester szabadulása után csatlakozik tanítványához...

A New York Times bestsellerszerzője, tíz világsikerű orvosi thriller írója felejthetetlen gonosztevőt teremt, akit csak egy nő állíthat meg, aki maga is áldozata volt. Tess Gerritsen vérfagyasztó regényei 33 nyelven, több mint húszmillió példányban keltek el világszerte, bestsellerei minden országban sikerlistásak.

Nincs is jobb az akciós sorozatgyilkosos regényeknél. Ide még vagy ötvenet de rögtön.

Egyszer még futni hagy...

De másodszorra nem menekülsz.

A sorozatgyilkos az éjszaka leple alatt besurran női áldozatainak otthonába, és válogatott kínzásoknak veti alá őket. Olyan kegyetlenül ügyesen bánik a szikével, hogy kiérdemli a "Sebész" nevet. Utolsó áldozata, Cordell doktornő épphogy megmenekül, de a szörnyű emlékek elől szülővárosából Bostonba költözik, ahol új életet kezd. Ám pár évvel később a halottnak hitt "Sebész" ismét lecsap, és nem hagy kétséget afelől, hogy hamarosan befejezi a félbehagyott munkát...

A New York Times bestseller szerzője, tíz világsikerű orvosi thriller írója felejthetetlen gonosztevőt teremt, akit csak egy nő állíthat meg, aki maga is az áldozata volt. Tess Gerritsen vérfagyasztó regényei 33 nyelven, több mint húszmillió példányban keltek el világszerte, bestsellerei minden országban sikerlistásak.

"Vagy hólabda csak. A nagy hólabda egyszerre elszabadul. Előbb a nyomorékokat és a bolondokat gázolja el, aztán az iszákosokat, antialkoholistákat, paráznákat, szüzeket, bűnözőket, homoszexuálisakat, "Dobd le a bombát!"- pártiakat, "Ne dobd le a bombát!"- pártiakat, cigányokat és minden embert, aki más. Akkor lesz tökéletes a világ. Mikor a hólabda megáll. A tökéletes világban egy ember marad: ő ölt meg könyörületből mindenkit, aki más volt, mint ő, tehát mindenkit, mindenkit ezen az egész böhöm nagy világon. És akkor könyörületből ő is öngyilkos lesz, hogy végre csönd legyen." 

A jó házból való úrilány és az írói ambíciókat dédelgető melósfiú jó eséllyel soha nem találkozott volna egymással, ha ugyanaz a váratlan tragédia nem töri szilánkokra álmaikat. Párhuzamos pályán futó életük kicsivel a végtelen előtt, egy intézetben keresztezi egymást. Bruce és Anetté egymásba szeretnek, és mindenkivel dacolva eljegyzik egymást - a tolószékben... Szerelmükkel nem csupán felrúgnak minden társadalmi konvenciót, hanem harcot indítanak az élet teljességéhez való jogukért is. Harcuk dühödt, indulatos és elkeseredett. Nem csupán egy fiatalkori lázadás története, hanem mélységesen emberi hitvallás a másság elfogadásááért.  

"A csoport tagjai kedélyesen álldogáltak a központi munkapult körül, és óvatosan, nehogy egyetlen morzsa is a padlóra hulljon, eszegették a süteményt. A bevonat végül sűrű, vajas krémből készült, gazdag, mint a szaténruha a tészta törékeny textúrája mellett. Minden falatnál a tészta olvadt szét először, aztán a bevonat, egyik a másik után, mint az ágyba hanyatló szeretők."

Csodálatos történet életről, szerelemről és az ételek varázsáról.

Lillian, az elismert séf, gyerekkora óta a legtöbb időt a konyhában tölti, hogy megfejtse az ételek szívet-lelket gyógyító és emlékeket idéző titkait. Hogy ezt a tudást és a főzés szeretetét átadja másoknak is, főzőtanfolyamot indít az éttermében.

Minden hónap egyik hétfő estéjén nyolc tanítvány gyűlik össze. Köztük van Claire, aki a kisgyerekei mellett igyekszik ismét rátalálni önmagára; Tom, az ügyvéd, akinek az életét felforgatta a gyász; Antonia, az olasz konyhatervező, aki nemrég költözött Amerikába; Carl és Helen az idős házaspár, akiknek a kapcsolatuk olyan fordulatokat is rejt, amelyeket a csoport többi tagja álmában sem sejtene. Valamennyien azért érkeztek, hogy megtanulják Lillian lélekkel teli fogásai mögött rejlő művészetét, ám gyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy a konyhán túl is keresik a receptet valamire.

Lillian olyan ételek elkészítésére tanítja meg őket, amelyek aromája és technikája nem hagyja érintetlenül életük rejtett zugait sem. Így lassanként, egymás után változtatja meg őket mindannak az íze, illata és textúrája, amit maguk alkotnak...

"- Maggie elhagyott - mondta James.

- Mit csinált?

- Elhagyott.

- Miért?

- Azt mondja, gyűlöl.

- Igen, ezt fel lehet okként fogni - mondta Theo óvatosan." 

Ez lett volna az év esküvője: Cressida Forrest, James Forrest, a jó hírű nőgyógyász legkisebb és legkedvesebb leánya és Josh Bergin, a gazdag New York-i bankár és felesége, Julia egyetlen fia., Dr. Oliver Bergin között. Minden tökéletesnek tűnt: egy gyönyörű fiatal pár, akik szemmel láthatóan nagyon boldogok és odavannak egymásért, a család megérkezik a menyasszony vidéki otthonába, az ünnepi sátor és a falu temploma roskadásig virággal, a csodálatos menyasszonyi ruha készen lóg a vállfán, a pezsgő behűtve, az esküvői reggeli háromszáz ember számára elkészítve, a koszorúslányok minden lépést kívülről tudnak, a torta a hűtőben, egy szobányi esküvői ajándék - és még a másnapi időjárás is csodálatosnak ígérkezik.

Reggelre azonban Cressida eltűnik...nyomtalanul. A hosszú, fájdalmas nap során sok mindenre fény derül, sok mindennel kénytelenek szembesülni azok, akik közel álltak Cressidához.

És a kérdés, amelyet mindenkinek fel kell tennie magában, ahogy a rejtély egyre sötétebb lesz - ki volt valójában az a nő, akit ők Cressida Forrestként, a tökéletes gyermek, testvér, szerető - és majdnem feleségként ismertek?

Teljesen más nő - egy újabb briliáns Penny Vincenzi - családregény, szexuális, házassági és családi titkokról.

Eddig mindig anyunak vettem meg a könyveit, de most rájöttem, hogy valójában inkább nekem ír, mint neki. A hülye humora meg kihozza belőlem a buszon röhögést, ami már hiányzott.

Lola épp most tudta meg, hogy barátja, a karizmatikus politikus, Paddy de Courcy megnősül. És mást vesz el. Lola összetört szívvel elhagyja a várost, hogy egy tengerparti kis házban nyugalomra találjon. Ám a remetesége korántsem annyira idilli, mint ahogyan remélte...

Az újságíró Grace egy cikket szeretne írni az eljegyzés hátteréről, titkairól, és úgy érzi, Lola a kulcs a rejtélyhez. Régebben Grace ismerte Paddyt. De miért nem tudja elfelejteni őt?

Talán Marnie, Grace nővére tudja a választ, de ő is rejteget bizonyos dolgokat a múltból. Szerető férje és gyönyörű lányai csodálatosak, de ő mégsem tudja elfeledni az első igazi szerelmét, egy bizonyos Paddy de Courcyt. Milyen áron tud majd Marnie továbblépni?

Alicia Thornton Paddy leendő felesége. Alicia elhatározza, hogy tökéletes feleség lesz, és mindent megtesz a vőlegényéért. De vajon ismeri-e a valódi Paddyt?

Négy nagyon különböző nő. Egy lenyűgözően sármos férfi. És egy sötét titok, amely mindannyiukat összeköti.

 "Azon az éjszakán apu jött oda hozzám, hogy beszéljen a fejemmel - amennyire tőle telt.

- Készen állsz erre a fene utazásra?

- Készen, apu.

- Hát akkor...sok szerencsét odaát, és folytasd ezt a fene járkálást - mondta komolyan. - Edzi azt a fene térdet.

A "fene" rekordmennyiségű előfordulása azt jelezte, hogy mennyire zavarban van. Apu bármikor kész lenne meghalni a családjáért, de soha nem lenne képes beszélni az érzelmeiről.

- Talán majd ott elkezdhetnél valami mifenét...hobbit - javasolta. - Eltereli a fene gondolatokat. Esetleg a golf. Az még annak a fene térdnek is jót tenne, persze.

- Köszönöm, apu, majd gondolkodom rajta.

- Nem fontos, hogy golf legyen. Lehet bármi más feneség. Női dolog. Valamikor mi is elnézünk felétek, hogy segítsünk abba a fene esküvőbe, amikor Rachel esküszik azzal a hajas-pasassal."

"- Szeretném, ha elgondolkodnál valamin - mondtam.

- Mi az?

- Az a bajod a pasijaiddal, hogy kezdetben mindig kedvesek, és csak később derül ki, hogy titokban mind szemétládák. Joeynál legalább tudod, mi az ábra. Ő egy morcos fasz, és soha nem is akart másnak látszani.

Jacqui elgondolkodott, aztán megszólalt:

- Ez nem valami jó ajánlólevél, ugye tudod, Anna." 

Marian Keyes az elmúlt évek legnépszerűbb bestsellerszerzője, akinek könyvei számos országban hónapokig vezetik a sikerlistákat. Keyes a Van valaki odaát? című regényével túlszárnyalta eddigi sikereit és milliós példányszámait, miközben új rajongókat szerzett a világ öt földrészén.

Anna Walsh élete darabokban hever, mióta szerelme elhagyta. Hiába vigasztalják szülei a festői írországi otthonukban, Anna New Yorkba vágyik...

A barátaihoz - akik nem éppen hétköznapi figurák...

A világ legjobb állásába - ami, valljuk be, senkit sem hozna lázba...

Ami pedig a pasikat illeti - egy pasi van, akiért eddigi életét boldogan feladná: Aiden, de őt meg mintha a föld nyelte volna el.

Furcsa segítőtársak és bájos gonosztevők, egy világraszóló hír, két szülés és egy különös házasság kell ahhoz, hogy Anna végre megtalálja önmagát. Fergetegesen humoros, életvidám, érzelmes, egyszóval igazi KEYES könyv.

"Szóval André, az a drága André egy nap fogta a bőröndjeit. Képzelje magát a helyembe, eléggé meglepett a dolog. Ja, igen, ezt kifelejtettem, persze, szóval úgy esett, hogy én ennek az Andrénak a felesége voltam. Fe-le-sé-ge, tudja, az a praktikus cucc, amit az ember mindenhová magával visz, és ha megölelik, akkor mosolyog."

Anna Gavalda regényének története szinte egy mondatban összefoglalható: egy fiatal nő magára marad, mikor férje úgy dönt, elhagyja "egy másik" kedvéért, így az asszony apósával és a gyerekekkel vidékre utazik, ahol a két felnőtt évek óta először ül le beszélgetni.

Ahogy az após apránként megnyílik, lefoszlik róla a tárgyilagosság maszkja, és egy sérülékeny, csupa-seb ember áll előttünk, aki élete nagy szerelmének történetét meséli el a "múlt időbe tett" nőnek.

Gavalda regényében a vigasztaló is vigasztalan marad. Az após története egy másik (talán jobb vagy szebb) életet villant fel, és ebben a villanófényben saját elvesztegetett lehetőségeinkre, eljátszott esélyeinkre ismerünk. A szerző nem mond ítéletet, nála az erő nem érdem, a gyengeség nem megvetendő rossz, hanem mindenki a rászabott élet ilyen-olyan jelmezét viseli, hol elegánsan, hol feszengve, és ha szorít a ruha, azt is inkább az idegenek veszik észre, ahogy elsietünk közöttük.

Anna Gavalda regényében minden elharapott szónak jelentősége van, minden apró mozdulat, kis rezdülés, félrekapott tekintet színpadi pontosságggal van a helyén. Mert ezekből az apróságokból áll össze egy történet, egy szerelem, egy sors. A Szerettem őt igazi kamara-dráma, amely a fiatal francia írónőt szinte azonnal nemzetközi hírű íróvá tette.

"Szerettem ezt a nőt. Ezt a Mathilde-ot. Szerettem a hangszínét, a gondolkodását, a nevetését, azt, ahogy a világot szemlélte, szerettem benne a világot járt emberek mélységes fatalizmusát. A kacagását, a kíváncsiságát, a diszkrét természetét, a gerince vonalát, a kissé széles csípőjét, a hallgatásait, a lágyságát... és minden egyebet. Mindent... de mindent. Imádkoztam, hogy csak ne bírjon nélkülem élni. A viszonyunk következményeire nem is gondoltam. Rádöbbentem, hogy az élet sokkal vidámabb, mint azt hittem. Negyvenkét évet kellett megérnem, hogy erre rájöjjek, és annyira elbűvölt a fölfedezés, hogy erővel visszafogtam magam, inkább nem gondoltam bele, mi lesz később. Madarat lehetett volna fogatni velem, odáig voltam."  

"- Volna kedved velem vacsorázni ma este? Ötkor végzem. Ehetünk valami olyasmit, amit a diétád előír. Bármi is az. - Mike egy pillanatra csendben maradt. - Tényleg, mit ír elő a diétád?

- Száznyolcvan gramm hal vagy sovány hús, egy kis zöldsaláta két evőkanál öntettel, és egy csipetnyi szénhidrát, ami egy fél kifli vaj nélkül, vagy egy apró, héjában főtt krumpli semmi mással, csak sóval, esetleg egy tízcentis metélőzellerszár egy teáskanál mustárba mártva.

- Mi volt az utolsó dolog?  - kérdezte hitetlenkedve Mike.

- Egy tíz centi hosszú metélőzellerszár, mustárba mártva - de azzal csak vicceltem."

A minnesotai tél a legalkalmasabb időszak arra, hogy az ember összebújva odakuporodjon a kandalló elé kedvesével és valami édeset majszoljon. Az édesség kedvenc cukrászlányunk számára nem gond, viszont a kedvessel való összebújással kicsit még várnia kell, ugyanis alkalmi szívszerelme csúnya gyilkossági ügybe keveredik mint gyanúsított...

Vészesen közeledik Delores könyvbemutató partija, és Hannah-nak bele kell férnie alkalmi ruhájába, így nincs más választása, mint húgát, Andreát követve beiratkozni Lake Eden vadonatúj fitnesztermébe, az Édeni Testekbe. Már önmagában is elég rémisztő, hogy a fagyos minnesotai reggelen kimásszon a puha ágyból és edzésre induljon. De hogy egy hullát is találjon a fitneszterem jakuzzijában, az már több mint sok. A  helyzeten csak ront, hogy a gyilkosság helyszínét a Süti Édenben készített képviselőfánkok szegélyezik. Az a tény pedig, hogy az édességeket nem más, mint Hannah alkalmi szerelme, Mike Kingston nyomozó vásárolta, már csak hab a tortán. Így Mike elsőszámú gyanúsítottja lesz a gyilkosságnak, amelynek áldozata nem más, mint a férfifaló bombázó Ronni Ward.

Még mindig boszorkány és még mindig akarok én is virágokat kinyílasztani, meg szelet támasztani, meg elűzni a gondot, meg mittudomén. Muffint sütni puszta akarattal.

A trilógia befejező részében Nora Roberts, a Times bestsellerlistájának éllovasa mesterien kelti életre New England sajátos báját, beleszőve egy igaz szerelem - és igazi varázslat - lebilincselő történetébe... Mia Devlin tudja, mit jelent teljes szívünkkel szeretni - és azután utánanézni a távolodó kedvesnek. Évekkel ezelőtt kivételes kapcsolata volt Sam Logannel, amelyet a szenvedély, egy legenda és a végzet szőtt. De aztán egy szép napon Sam elmenekült a szigetről, magára hagyva Miát az együtt átélt varázslat emlékeivel - és azzal az elhatározással, hogy ezentúl szerelem nélkül fog élni... De Sam visszatér a Három Nővér szigetére, abban a reményben, hogy újból elnyeri Mia szerelmét. Mia nem hajlandó beismerni, hogy a szíve még ma is Samért dobog. De szüksége van a férfi segítségére - és hatalmára -, hogy szembenézhessen élete legnagyobb, legelrettentőbb kihívásával. És ahogy egyre közeledik a több évszázados átok megtörésének határideje, meg kell tenniük az első lépést a végzetük felé, hogy egyesülve szegüljenek a sötétség ellen...

Hogy ez mekkora egy rakat rettenetes fos, te jó ég!

Az erotikus, mulattató és mélyen megindító Ötven árnyalat-trilógia olyan történet, amely hatalmába keríti és birtokba veszi olvasóját, azután mindig vele marad. Amikor Anastasia Steele, az irodalom szakos egyetemi hallgató interjút készít Christian Greyjel, az ifjú vállalkozóval, gyönyörű, okos és ijesztő férfival találja szemben magát. A nem e világban élő és ártatlan Ana megretten, amikor ráébred, hogy akarja ezt a férfit, és annak rejtélyes tartózkodása ellenére kétségbeesetten próbál közelebb kerülni hozzá. Grey, aki képtelen ellenállni Ana csendes szépségének, eszének és független szellemének, elismer, hogy ő is akarja a lányt de a saját feltételei szerint. Ana, akit egyszerre ijeszt és izgat Grey szokatlan szexuális ízlése, habozik. Greyt minden sikere - multinacionális vállalkozásai, hatalmas vagyona, szerető családja - ellenére démonok gyötrik és az önuralom kényszere emészti. Amikor a pár vakmerő, szenvedélyes viszonyba kezd, Ana fölfedezi Grey titkait és tulajdon, sötét vágyait.   

Egészen sokszor jutott közben eszembe, hogy ez egy rakat szar, de mégis elolvasnék belőle még egy részt, hogy lássam, az is ilyen szar-e. Fura.

Agatha Raisin, az egyedülálló, célratörő reklámügynök eladja cégét, felszámolja londoni életét és leköltözik a mesés nyugalmú, festői Cotswoldsba. Ám a vágyott életről kiderül, hogy borzalmasan unalmas. Agatha, hogy unalmát elűzze, benevez a helyi pitesütő versenyre. Mivel fogalma sincs sütésről-főzésről, vesz egy kész pitét a londoni ismerős boltban, és sajátjaként nevezi be. Még a zsűri elnökét, a helybeli Cummings-Browne ezredest is megpróbálja megvesztegetni, de nem ő nyer. Ám a verseny végeztével az ezredes hazaviszi a süteményt, megeszi és meghal. Kiderül, hogy a pite spenótjába gyilkos csomorika keveredett. A rendőrség ugyan véletlen balesetként zárja le az ügyet, ám Agatha gyilkosságra gyanakszik és nyomozni kezd...

A skót írónő regénye - mint valamennyi Agatha Raisin könyv - pompás, izgalmas krimi, nagyszerű szatíra a londoni és vidéki életről, remek karakterekkel és pergő, fordulatos cselekményekkel. Az amatőr detektív remekül megrajzolt figuráját kritikusok és rajongók egyaránt megszerették, a sorozat már a 21. kötetnél tart.

Még mindig boszorkány akarok lenni én is.

A New York Times bestsellerírónője, Nora Roberts olvasók millióit kápráztatta el a barátságról, az elveszett szívekről, legendákról, szerelemről és vágyról szóló megható történeteivel. A Három Nővér szigetének legendáját feldolgozó trilógia második kötetében visszatér New England kísértő partjaihoz - és a három szenvedélyes és erős akaratú nő életének alakulásához...

Ripley Todd nem akar mást, csak nyugodt, békés életet. Ő a sziget seriffjének a helyettese, és munkája teljesen kitölti életét, és boldoggá teszi. Nem okoz gondot az sem, ha férfira van szüksége, szerez magának egyet - igaz, az utóbbi időben ez nem túl gyakran történt meg. Tökéletesen elégedett az életével, egyetlen dolgot kivéve: különleges képességekkel rendelkezik, amely megijeszti, ugyanakkor meg is zavarja - és noha mindent megtesz, hogy elrejtse őket, mégsem képes uralni ezeket a képességeket...

Hamarosan zavaró tényező lép be életébe dr. MacAlister Booke személyében, aki azért jön, hogy utánajárjon a Három Nővér szigetéről és a rajta élő boszorkányokról szóló pletykáknak. A legelejétől tudja, hogy van valami különleges Ripley Toddban. Valami, amit ugyan kideríthet, de a lány soha nem fogja beismerni. Lenyűgözve attól, ahogy a lány harcol saját képességeivel, elhatározza, hogy segít neki elfogadni a valót, és ráveszi arra, hogy megnyissa a szívét.

De mielőtt Ripley és Mac megálmodhatnák, milyen jövő vár rájuk, szembe kell nézniük a múlttal, mert a sziget évszázados titkot őriz.

Sokadjára olvasom, mert teljesen, totálisan kikapcsolja az agyam. És én is boszorkány akarok lenni.

A New York Times bestsellerírónője, Nora Roberts olvasók millióit kápráztatta el a barátságról, az elveszett szívekről, legendákról, szerelemről és vágyról szóló megható történeteivel. A Három Nővér szigetének legendáját feldolgozó trilógia első kötetében visszatér New England kísértő partjaihoz - és a három szenvedélyes és erős akaratú nő életének alakulásához... Amikor Nell Channing megérkezik a bájos Három Nővér szigetére, úgy érzi, végre sikerült szadista férje látóköréből kiszakadnia, és hosszú hónapok után megnyugodhat egy kicsit. A sziget különös története 1692-ig nyúlik vissza, a három boszorkány titokzatos szerelméig, akiknek leszármazottjai  még ma is ott élnek. Nellnek fel kell magában fedeznie és felszínre kell hoznia azt a mágikus erőt és képességet, amellyel megmentheti saját magát és szerelmét, Zach Todd seriffet. A harcban nincs egyedül - nővérei bűbájos hatalmukkal és szeretetükkel védik őt.

Egyszer el kell jutnom Cornwallba.

Emma Litton nem szokványos családban nőtt fel. Édesanyja korán meghalt, világhírű festőművész apja életében jöttek-mentek a nők, őt meg internátusba adták. Most Párizsból utazik haza Porthkerrisbe, a mesés cornwalli városkába, gyerekkora színhelyére. Tele van várakozással: több mint két év után végre ismét találkozik az apjával, Bennel. Más a zsenit csodálni, és más együtt élni vele a mindennapokban. Emma törődésre, szeretetre vágyik, valami szilárd pontra, amihez igazodhat, ám úgy tűnik, az öntörvényű, szeszélyes és önző Ben továbbra sem képes megtalálni a hangot a lányával. Tétován tapogatóznak egymás felé, s lassacskán mindketten ráébrednek arra, hogy az egyedül járható út számukra, ha olyannak fogadják el a másikat, amilyen.

Rosamunde Pilcher ezúttal is érzékenyen, finom vonásokkal rajzolja meg érzelmeik csapdájában vergődő hőseit, akik végül megnyugvást találnak.

"Hiszek abban, ami igaz, hiszek abban, ami nem, és hiszek abban is, amiről senki nem tudja, igaz-e vagy sem. Hiszek a Mikulásban, a húsvéti nyúlban, Marilyn Monroe-ban, a Beatlesben és Elvisben. Nézd, én hiszek abban, hogy az emberek tökéletesíthetőek, a tudás végtelen, hogy a világot titkos bankárkartellek irányítják, a Földet rendszeresen látogatják az idegenek, a szépek, akik úgy néznek ki, mint a ráncos lemurok, meg a csúnyák, akik teheneket boncolnak és el akarják venni tőlünk a vizet meg az asszonyokat. Hiszem, hogy a jövőnk egy nagy rakás szar, és azt is hiszem, hogy állatira jó lesz, és egy napon visszatérnek az indián szellemek és mindenkinek szétrúgják a seggét. Hiszem, hogy a férfiak valójában nagyra nőtt kisfiúk, akiknek komoly kommunikációs problémáik vannak, és hiszem, hogy azért nem lehet jót szexelni Amerikában, mert kezdenek kihalni az autósmozik. Hiszem, hogy a politikusok erkölcstelen gazemberek, és még mindig hiszem, hogy ők a jobb alternatíva. Hiszek benne, hogy Kaliforniát el fogja nyelni a szökőár, Floridát meg elönti a téboly, a sok krokodil meg a mérgező hulladék. Hiszem, hogy az antibakteriális szappan megöli a test ellenálló rendszerét a kosszal és a betegségekkel szemben, ezért egy napon majd kipusztít minket a nátha, mint a marslakókat a Világok harcában. Hiszem, hogy a múlt század két legnagyobb költője Edith Sitwell és Don Marquis, hogy a jáde megkövesedett sárkánysperma, és hogy több ezer évvel ezelőtt, egy másik életemben félkarú szibériai sámán voltam. Hiszem, hogy az emberiség sorsa meg van írva a csillagokban. Hiszem, hogy kiskoromban jobb íze volt a nyalókának, és az aerodinamika elvei szerint egy dongó nem is tud repülni, hogy a fény hullám és részecske, hogy valahol egy dobozban van egy macska, aki egyszerre élő és holt (de ha nem adnak neki enni, végül kétféleképpen halott macska lesz belőle), és hogy a világegyetem néhány csillaga több milliárd évvel idősebb magánál a világegyetemnél. Hiszek egy személyes istenben, aki törődik velem és aggódik értem és mindent lát. Hiszek egy személytelen istenben, aki mozgásba lendítette a világot, aztán elment bulizni a barátnőivel, és azt sem tudja, hogy a világon vagyok. Hiszek az üres univerzumban, ahol a közönyös káosz, a háttérzaj és a puszta szerencse az úr. Hiszem, hogy akik szerint a szexet túlértékelik, még sohasem csinálták jól. Hiszem, hogy az, aki állítása szerint érti, mi folyik a világban, az apró dolgokban is hazudni fog. Hiszek a tökéletes becsületességben meg az értelmes társadalmi hazugságokban. Hiszem, hogy egy nőnek joga van dönteni, egy babának joga van élni, és az emberi élet ugan szent, de nincs gondom a halálbüntetéssel, ha az igazságszolgáltatás teljesen megbízható, és azt is hiszem, hogy csak egy idióta bízna meg az igazságszolgáltatásban. Hiszem, hogy az élet játék, az élet egy kegyetlen vicc, és az élet az, ami akkor történik, amikor élsz, és ennyi erővel akár élvezni is lehetne."

SZÖRNYŰ VIHAR KÖZELEDIK...

Árnyék három évet töltött börtönben, közben mindvégig csak azt a pillanatot várta, amikor végre hazatérhet szeretett feleségéhez, hogy együtt új életet kezdjenek. De mielőtt találkozhatnának, szabadulása előtt néhány nappal a felesége autóbaleset áldozata lesz. Árnyék élete romokban hever, és ekkor a sors egy különös idegennel hozza össze, aki Szerda néven mutatkozik be, és furcsa módon sokkal többet tud róla, mint ő saját magáról.

Szerda munkát ajánl neki, és miközben az események egyre váratlanabb fordulatokat vesznek, Árnyék kénytelen lesz megtanulni, hogy a múlt sohasem hal meg igazából. Mindenkinek, még az ő szeretett Laurájának is voltak titkai, és az álmok, mesék, legendák sokkal valóságosabbak, mint azt korábban gondolta volna. Árnyék számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mindennapi élet nyugodt felszíne alatt különös vihar tombol. Egy háború, amelynek tétje nem más, mint Amerika lelke. Egy háború, amelynek Árnyék hirtelen a kellős közepén találja magát.

A Hugo-, Nebula-, Locus-, SFX Magazine- és Bram Stoker-díjas, világszerte elsöprő sikerű regényt most a könyv megjelenésének tizedik évfordulójára kibővített változatban vehetik kezükbe a magyar olvasók.

Vicces-vicces könyv, szeretem.

Katie Ellison kettős életet él - egyszerre két barátot tart, indul a Kahogok Királynője szépségversenyen, pedig kifejezetten utálja a kahogot (egy kagylófélét), ráadásul soha, senkinek nem vallotta be, ki írta festékszóróval a helyi középiskola tornatermének falára, hogy Tommy Sullivan egy balfék.

Katie mégis biztos benne, hogy az élete tökéletes - egészen addig, amíg váratlanul újra fel nem bukkan Tommy Sullivan. Mert Tommy rejtélyes módon Katie összes kis titkát felfedezi, sőt, úgy tűnik, hamarosan a rettenetes igazságra is fény derül. Katie utolsó középiskolás évének lőttek... de akkor miért olyan boldog mégis?

"Igencsak Armande-ra vall az is, hogy beavatkozzon - még a síron túlról is! -, és megbolygassa a lelki nyugalmamat a régvoltról őrzött emlékekkel. Azt mondja, csokoládé van a paradicsomban. Milyen istenkáromló, illetlen gondolat, lelkem titkolt legmélyén mégis abban reménykedem, hogy igaza van."

Nem mindig kap levelet az ember a halottaktól

Négy év telt el a Csokoládécipő óta, és Vianne még mindig Párizsban, egy lakóhajón él Roux-val. Ám a változást hozó nyárvégi széllel levél érkezik egy halottól, és visszafújja őket Lansquenet-be, a délnyugat-franciaországi faluba, ahol Vianne annak idején csokoládéboltot nyitott...

Az elmúlt években azonban Lansquenet is megváltozott. Les Marauds-ban, a folyó túlpartján marokkói közösség telepedett le, tetőtől talpig feketébe öltözött, lefátyolozott nők járnak-kelnek, a levegőben tömjén, fűszerek, kif és metatea illata úszik, és a templommal egy minaret néz farkasszemet... És nem csak a betelepülők hoztak magukkal változást. Vianne egykori ellensége, Francis Reynaud atya kegyvesztett lett, és fenyegetés veszi körül. Lehet, hogy Vianne az egyetlen, aki megmentheti?

"Nagyobb szükségünk van a varázslatra, mint valaha - vallja az írónő. - De az én varázslatom sosem a tűzijátékról szólt, hanem a hétköznapi dolgok mágiájáról... arról, hogy apránként megváltoztassuk a körülöttünk levő világot és persze azt is, ahogy mások látnak minket, mert ez az a mágia, amelyhez mindannyian hozzáférünk."

"A nagyfaterom mindig úgy szokta kiszedni a szénát, amikor vitt az állatoknak. Volt egy nagy fonott kosara, azt telepakolta, a kosár oldala fölé magasodott a széna. A kazal olyan volt, mintha sapkája volna vagy egy kiugró eresze. Oda szokta beállítani a nagyfaterom a szénahúzó villáját. Jó kis acélszerszám erős vascsáklyákkal a végén.

A Pityu bácsi fia csak ugrált, mi meg a haverommal hallgattunk.

Nem akartunk mindig beszélni.

Lassan jutott egyik helyről a másikra. Volt tíz perc, mire abba a végébe keveredett, ahonnét a nagyapám a szénát szokta hurcolni. Először olyan volt, mint mindenütt, talán egy kicsit jobban rugózott. A harmadiknál csusszant meg az eresz, aztán hirtelen szakadt le a kazal oldalán, a Pityu bácsi fia homlokkal követte lefelé, még nevetett, hogy milyen jól megcsúszik az egész, milyen finoman siklik, mint egy szánkó, amikor aztán a szénahúzó villa egyik csáklyája elkapta a bal szemét, és a szemüregen át beleszaladt az agyába - mondták később az anyjának, a középső csak kicsit fúródott a homlokcsontba, s a szélső nem is sértette komolyan, alig karcolta a bőrt.

- Te tudtad?  - kérdezte később a haverom.

- Mit?

- Hogy ott van.

- Igen.

- Mért nem szóltál?

- Nem jutott eszembe."

Ez egy tiszta, megbízható érzés. Ebben minden benne van különben, meg mindenki. Én is például. Aki ezt elolvassa, az biztosan tovább él. Azt most nem tudom, hogy mennyivel: egy vagy két évvel vagy tízzel, csak hogy tovább.

Nna, ez tök szar volt!

Sussexben egy gyönyörű, félholt nőt sodor a partra a víz. Régimódi ruhát visel, a haját valaki csúnyán rövidre nyírta. Csuklóján és karján kötél horzsolta nyomok

Kórházba szállítják, ahol kiderül, amnéziában szenved. Gyötrő kérdések sorát kellene megválaszolnia, de azt sem tudja felidézni, kicsoda és honnan jött, sem azt, hogy mi történt vele az utóbbi két évben, amely teljesen kiesett az emlékezetéből. Miféle sokkhatás érhette?

A rendőrség tehetetlenül áll a kérdés előtt, sehol egy nyom, és amikor az orvosi vizsgálat fényt derít arra, hogy a lány nemrég gyermeknek adott életet, az eset hamarosan rémálommá válik. Ki ez a lány? És hol lehet a csecsemő?

Lesley Pearse bestsellereiből - Utazók, Emlékek, Titkok, Hit, Remény - több mint hárommillió példányt adtak el világszerte. Pearse, akinek élettörténete maga is kész regény, bravúros mesélő, történeteiben a legnemesebb és leggyűlöletesebb emberi érzelmek csapnak össze, az írónő páratlan érzékkel-érzékletességgel mutatja meg, milyenek is vagyunk valójában; veszélyben, magányban, bűnben és szerelemben.

"A férjem, Tom, gyerekkorában tíz éven át horgászott lazacra a Lough Gill-tavon. Az idő nagy részében csak állt a tó partján, és nézte a sötétlő vizet. Ha kiugrott egy lacaz, hazament. Ha ugyanis az ember meglát egy lazacot, aznap már biztosan nem fog egyet sem. De megvan a maga roppant titokzatos fortélya annak is, ha az ember nem lát lazacot, bámulni kell, egyre csak bámulni a tónak azokat az ismert részeit, ahol néha horogra akad egy-egy, és el kell képzelni a halakat a mélyben, érezni kell, hogy ott vannak, valamiféle hetedik érzékkel tudomást kell szerezni róluk. A férjem, Tom, tíz évig horgászott így lazacra. A tényszerűség kedvéért elmondom, hogy soha nem fogott egyet sem. Tehát úgy néz ki, hogy ha az ember lát lazacot, akkor nem fog semmit, és ha nem lát lazacot, akkor sem fog semmit. Akkor hogy lehet mégis lazacot fogni? Valamiféle harmadik misztérium, a szerencse és az ösztönök misztériuma segítségével, amelybe Tom nem volt beavatva."

"Mit mondhatnék még neked? Valaha éltem az emberek között, és általában véve kegyetlennek és ridegnek találtam őket, és mégis tudnék mondani három-négy nevet, akik olyanok voltak, mint az angyalok."

Az immár százéves Roseanne McNulty egy elmegyógyintézetben töltötte felnőtt életének jó részét, ám a kórházat nemsokára bezárják. Orvosára hárul a feladat, hogy kiderítse: annak idején miért zárták be Roseanne-t. A pszichiáter, dr. Grene és az idős hölgy között az évek során szoros és különleges kapcsolat, már-már barátság alakult ki, Roseanne azonban mégsem képes megnyílni a férfi előtt. Miközben égeti a vágy, hogy megossza vele hányatott élete történetét, csupán a naplójának lapjain tudja őszintén feltártni tikait. Amikor dr. Grene megtalálja a feljegyzéseket, az asszony megdöbbentő erejű visszaemlékezése magával ragadja. Nyomozni kezd rég elfeledett dokumentumok után, és felfedezései mindkettejük életét kizökkentik...

Sebastian Barry megejtő szépségű regénye fergeteges sikert aratott az olvasóközönség, valamint a kritikusok körében is: számos elismeréssel jutalmazták, elnyert több neves irodalmi díjat, és felterjesztették többek között a rendkívül tekintélyes Man Booker-díjra is. A kötetet Takács Ferenc értő utószava zárja.