"A férjem, Tom, gyerekkorában tíz éven át horgászott lazacra a Lough Gill-tavon. Az idő nagy részében csak állt a tó partján, és nézte a sötétlő vizet. Ha kiugrott egy lacaz, hazament. Ha ugyanis az ember meglát egy lazacot, aznap már biztosan nem fog egyet sem. De megvan a maga roppant titokzatos fortélya annak is, ha az ember nem lát lazacot, bámulni kell, egyre csak bámulni a tónak azokat az ismert részeit, ahol néha horogra akad egy-egy, és el kell képzelni a halakat a mélyben, érezni kell, hogy ott vannak, valamiféle hetedik érzékkel tudomást kell szerezni róluk. A férjem, Tom, tíz évig horgászott így lazacra. A tényszerűség kedvéért elmondom, hogy soha nem fogott egyet sem. Tehát úgy néz ki, hogy ha az ember lát lazacot, akkor nem fog semmit, és ha nem lát lazacot, akkor sem fog semmit. Akkor hogy lehet mégis lazacot fogni? Valamiféle harmadik misztérium, a szerencse és az ösztönök misztériuma segítségével, amelybe Tom nem volt beavatva."
"Mit mondhatnék még neked? Valaha éltem az emberek között, és általában véve kegyetlennek és ridegnek találtam őket, és mégis tudnék mondani három-négy nevet, akik olyanok voltak, mint az angyalok."
Az immár százéves Roseanne McNulty egy elmegyógyintézetben töltötte felnőtt életének jó részét, ám a kórházat nemsokára bezárják. Orvosára hárul a feladat, hogy kiderítse: annak idején miért zárták be Roseanne-t. A pszichiáter, dr. Grene és az idős hölgy között az évek során szoros és különleges kapcsolat, már-már barátság alakult ki, Roseanne azonban mégsem képes megnyílni a férfi előtt. Miközben égeti a vágy, hogy megossza vele hányatott élete történetét, csupán a naplójának lapjain tudja őszintén feltártni tikait. Amikor dr. Grene megtalálja a feljegyzéseket, az asszony megdöbbentő erejű visszaemlékezése magával ragadja. Nyomozni kezd rég elfeledett dokumentumok után, és felfedezései mindkettejük életét kizökkentik...
Sebastian Barry megejtő szépségű regénye fergeteges sikert aratott az olvasóközönség, valamint a kritikusok körében is: számos elismeréssel jutalmazták, elnyert több neves irodalmi díjat, és felterjesztették többek között a rendkívül tekintélyes Man Booker-díjra is. A kötetet Takács Ferenc értő utószava zárja.
