Mit olvasol Zenóbia?

Ismét jó volt, remélhetőleg a menyország inkább kicsit ilyen mint csak hárfázó angyalok.

Gyönyörű szőnyegbe szőtték világukat a Látólények, hogy elrejtőzzenek az emberek ridegsége elől. De egy liverpooli ház padlásán a szőnyeg alvó szövete váratlanul életre kel, s hosszú téli álmából feltámad az Éden csodálatos, sokdimenziós világa. Az élő szőnyeg felbomlott szálait minden gonosz fondorlat és veszély ellenére újra kell szőni, különben végpusztulás fenyegeti a tökéletes harmónia polgárait.

Egy máris klasszikusnak számító művet vehet kezébe a kedves olvasó. A szerző, Clive Barker egy olyan, különös világot mutat be, amely akár a miénk is lehetne, és ami alapjaiban rendül meg, amikor az álmok hirtelen életre kelnek. Kétségtelen, hogy Barker a World Fantasy-díjjal kintüntetett Korbács megírásakor a fantasztikum és a horror közötti pengevékony határon egyensúlyozva igazán felejthetetlen olvasmányt alkotott.

Ez a könyv a titáni küzdelem krónikája. A reményé és a szerelemé. A lidércnyomásé és a felhőtlen boldogságé. Az életé...

"A mákostészta összefoglalóan jelöli mindazokat az ételeket, amelyeket megenni egy férfi számára teljességgel értelmetlen, ugyanakkor jelezheti azt is, hogy előtte jó sonkás bableves van, vagy gulyás, amiből meg be kell lakni, nehogy a mákostésztával kelljen a megmaradt űrt a hasban megtölteni. Mert tudható, az az űr, hiába lett töltve, egy óra nem kell, már megint üres, s ráadásul az ember fogai telemennek azokkal az apró szemcsékkel, a szájában pedig megragad ez a rossz íz, s ezt még másokra is rálehelheti, emiatt aztán senkihez nem mer közel hajolni. Zárt szájjal beszél a mákdarabkák miatt és messziről a szag okán, úgyhogy senki nem is érti, mi a lófaszt akar, hogy mondjuk Laci, emeld le a kezemről azt a kibaszott nagy betonelemet, mert beszarok."

Akinek nem volt még: most íme van. Akinek volt, tudja, mit kell tenni: megfogni a kezét, megölelni, megsimogatni, hisz gyerek.

Most megtudhatod róla, amit nem tudtál, mert elrejtőztél, mert elrejtőzött előled. Most megismerheted a sorsát, és azokat a sorsokat, amely sorsokat ő is alakított. Azt mondod, nem érdekel, azt mondod egy senki által nem ismert ősre ütött, pedig belőled van gyúrva, hisz gyerek, és a tied.

Legeslegjobb könyve nekem. És most megint nem megyek egy ideig egyedül a pincébe, és megint félhetek még egy csomó mindentől, azokon kívül amiktől amúgy is mindig. De jó ez.

Heten voltak, gyerekek - mind a heten a másság számkivetettjei: Bill, a bandavezér, mert dadogott; Ben, akit kövérsége miatt csúfoltak; Richie, aki mindig előbb jártatta a száját, és csak azután gondolkodott; Stan, akit zsidósága miatt közösítettek ki a többiek; Mike, akit a bőre színe miatt; Eddie, aki félt, szorongott, és persze súlyos asztmás volt, és végül az egyetlen lány, Beverly, aki csak szegény volt; rossz ruhákban járt, és akit az apja ütött-vert, testileg-lelkileg terrorizált. Ők jöttek össze, kötöttek életre-halálra szóló barátságot és vérszövetséget, ami oly nagy erőt adott nekik, hogy még a város életét pokollá tevő, huszonhét évenként feltámadó, gyermekekkel táplálkozó, ezerarcú szörnnyel is szembe mertek szállni odalenn, a város alatti kiismerhetetlen csatornarendszer labirintusában. Meg is sebesítik Az-t, majd felnőttként, drámaian megfogyatkozva újból visszatérnek, hogy gyermekkorukban tett fogadalmukat megtartsák, s ha lehet, egyszer s mindenkorra végeznek vele - hogy a megmaradt és az eljövendő gyerekeket soha, de soha ne tarthassa többé rettegésben Az.

Ahány oldal Stephen King terjedelmes regénye, annyi meglepő esemény, váratlan fordulat. Az író rajongói ezúttal is azt kapják, amire számos nagysikerű művének ismeretében bizton számítanak. A könyvből Tommy Lee Wallace kétrészes filmet készített, amelyet nemrég az ORF tévécsatorna is vetített.

Irtó nagy fun vagyok a nora roberts féle sorozatgyilkososdeazértromantikus regényekből, legalább annyira mint amennyire utálom a kizárólagnyálgiccs regényeit. Ez most különösen izgalmas volt, alig bírtam letenni, az Iván folyton kiröhögött a hétvégén, hogy ha véletlenül egyedül maradtam két percre akkor egyből elővettem és belemerültem.

Coop Sullivan gyermekkorában a nagyszülei farmján nyaral Dél-Dakotában. Itt ismerkedik meg a szomszéd farmon élő Lillel. A gyermekkori barátságból szerelem lesz - de mit hoz számukra a jövő? Lil Chance élete nagy álmát valósítja meg, amikor a Fekete-hegység lábánál, nem messze a szülei farmjától létrehozza a vadmenhelyét. Lil sikeres tudós, aki sokat utazik és rengeteg tudományos munkát publikál - de akkor a legboldogabb, ha a Fekete-hegység rengetegében barangolhat. Coopból rendőr, majd magánnyomozó lesz, és munkája New Yorkhoz köti.  Idős nagyszülei miatt végül mégis mindent maga mögött hagy, és a farmra költözik. A Fekete-hegység vadonjában ekkor gonosz dolgok történnek. Egy gyilkos garázdálkodik a környéken, és több holttest is előkerül. Egy idő után egyértelművé válik, hogy Lilt halálos veszedelem fenyegeti, mert valaki kiszemelte magának, és le akar számolni vele. Lil és Coop jól ismeri a vadont, és annak minden veszélyét, de most egy beteg elme természetellenes kegyetlenségével kell felvenniük a harcot.

 "sárikámat élőben is gyakrabban hallhatom, hallhattam, többször látogatott meg, mint az öccse, pedig egész életében úgy érezte, hogy én a lacikát jobban szeretem, mint őt, ami teljes képtelenség, az embernek minden gyermeke egyformán kedves, arról igazán nem én tehetek, hogy a sárikám ennyire ütődöttre sikeredett, képtelenség vele váltani két emberi szót, és mielőtt távozna, illetve mielőtt lerakná a kagylót, mindig azt mondja: pusz! - illetve néha: pusz-pusz! - amitől föláll a hátamon a szőr, miféle köszönés ez? hol tanulta? hol hallotta? - úgy hangzik, mint egy ronda rágcsáló neve, a pézsmapatkány, a menyét és a pusz" 

sikerült kivívnom a két gyermekem megvetését, immár sokadszorra, szerintük egy korombeli öregasszony gubbasszon odahaza zokszó nélkül, készüljön fegyelmezetten a halálra, s ne pasizzon be csehszlovákiában, ami jelenleg már csehország és szlovákia, tehát ne pasizzon be a vénasszony szlovákiában, mint egy gimnazista lányka, hanem legyen megfelelőképp magányos, rohaszkodjék egyedül a sivár szállodai szobában és sírjon, vagy legalább vágjon búval baszott képet, az való neki

kit zavar, ha jut még nekem pár felhőtlen óra? mér olyan elképesztő, ha öregebb embereknek is vannak vágyaik? nemi vágyaik, többek között

de ez nem függ kortól, hogy hirtelen megpillantasz valakit, akiről rögtön első látásra tudod, hogy ő a te embered, és azonnal szeretnéd megismerni, megszólítani, megérinteni, képtelen vagy levenni róla a tekinteted, csak bámulsz rá, paradicsommá vörösödő arccal, a szád idétlen fintorba kunkorodik, lélegzésed fölgyorsul, s más nem is történik, mint hogy engedelmeskedsz önmagadnak, ha van hozzá elegendő bátorságod, ezt nem értik az én gyerekeim, föl nem foghatják, mert őnekik nincs

A jó elnyerte méltó jutalmát, a gonosz pedig megérdemelt büntetését. Azért még jólesne néhány sárkány, meg megtorló, meg Z'tal, meg kank, meg szélelementál.

A trilógia befejező kötetében Sorak az elf királyok misztikus kardjával felfegyverkezve, a villichi Ryana társaságában folytatja kóborlását, hogy fényt derítsen saját múltjára, és megtalálja az Athas jövőjéhez vezető utat. Ám vannak - nem is kevesen -, akik meg akarják akadályozni célja elérésében. Nibenay varázslókirály le akarja rombolni a jövőt, még mielőtt igazán formát ölthetne, és attól sem riad vissza, hogy sötét tervéhez Sorak "segítségét" is igénybe vegye...

És igen, erdlandok, meg thraxok, meg sárkány, meg hercegnő meg hangyok.

A villichiek nevelte Sorak, az elfszerzet útnak indul, hogy megkeressen egy titokzatos, rejtőző varázslót, akit a Sötét Nap világában csak Bölcsként ismernek. A varázstekercs és a belső hangok kalauzolta Sorak kénytelen átvágni egy gyilkos kősivatagon - Nibenay-be tart, ahol a Fátyol Szövetségének székhelyét, a megoldandó rejtély kulcsát sejti...

Na pontosan erre vágytam most, kardozásra meg varázslásra meg kankokra meg villichikre meg crodlukra. Meg az is eszembe jutott róla, hogy meg kell már tényleg venni Az ötödik Sallyt, mert mindig csak kölcsönbe volt, pedig örökbe kéne.

A Sötét Nap világának roppant sivatagában céltalanul bolyong egy magányos elfszerzet, akit ellenségei halálra szántak. A pusztulástól egy druida menti meg, s magával viszi rendjének hegyvidéki rejtekébe. A megpróbáltatások azonban örökre megváltoztatták Sorakot, akibe bolyongása során számos személyiség költözött megannyi különféle képességgel és céllal. Az elfszerzet különleges lény: egyszemélyes törzs, ősi titkos ismerője, és mindenekfelett kitaszított.

Megint csak jó volt, emiatt most kénytelen leszek egy csomó fantasyt olvasni a közeljövőben, mert szükségem van némi valóságtól elrugaszkodott mesére. Egy csomó ilyen mesére.

Hétfő reggel, hét óra, ötszáz évvel a Világvége után, és megint koboldok fosztogattak a pincében... Az örök álmodozó Maddy Smith születése óta a Káosz jelét viseli a kezén. A vörös rúna hordozója különleges erők birtokosa, de a tizennégy éves lány még maga sem tudja, mire képes. A rossz ómen félelmet kelt a babonás falusiakban, Maddyt kiközösítik, így a szintén számkivetett Félszeművel barátkozik, aki sokat tud a mágiáról, és egy nap félelmetes és káprázatos világba vezeti a kislányt.... A Rend fanatikus szolgái végleg le akarnak számolni a Káosszal: felesküsznek, hogy kiirtják a babonákat, a varázslatokat, a meséket és az álmokat. A tündék, törpök, boszorkányok és koboldok ideje lejárt, számukra is beköszönt a világvége, hacsak Maddy nem lopja el az ősi istenek titkát, amivel hatástalaníthatja a Rend titkos fegyverét. Háború van: a Rend végleg elpusztíthatja a világot....most minden egy kislányon múlik. Joanne Harris, a világszerte népszerű Csokoládé, Szederbor, Ötnegyed narancs és számos más bestseller írónője babonákkal és mágiával teli fantasztikus világába vezeti olvasóit. Az ősi skandináv mitológia elevenedik meg ebben a vad, veszélyes, fantasztikus és fordulatos regényben. A Rúnajelek, akár a Végtelen történet, vagy a Gyűrűk Ura, igazi mestermű.

"Evelyn azt is mondta, hogy néha már a férjét is gyűlöli. Amikor csak ül ott, nem csinál semmit, a focimeccsét nézi vagy telefonál, Evelynnek az a szörnyű vágya támad, hogy minden ok nélkül fejbe vágja egy baseballütővel. Szegény kis Evelyn, azt hiszi, senki másnak nincsenek ilyen bűnös gondolatai. Mondtam is, hogy ez természetes olyan pároknál, akik sok időt töltöttek együtt.

Emlékszem, amikor Cleo megcsináltatta az első műfogsorát, milyen nagyon büszke volt rá. Valahányszor evett, a két fogsora összekoccant, és engem annyira idegesített, hogy többször is fel kellett állnom a vacsoraasztaltól, nehogy mondjak valamit, amit később megbánok...és mindemellett jobban szerettem ezt az embert, mint bárkit a világon. De van egy időszak, amikor az ember a párja idegeire megy. És aztán egy napon - nem tudom, hogy magától múlt-e el az a kattogás, vagy én szoktam meg - már egyáltalán nem zavart. A legjobb családokban is megesik az ilyesmi."

Evelyn és Mrs. Cleo az idősek otthonában találkoznak. A nyolcvanhat éves Mrs. Cleót nem hagyta el életkedve, és miközben kalandos sorsának történetét meséli Evelynnek - aki középkorú nőként éppen szétesni látja életét - gondolatban együtt utaznak vissza az 1930-as évekbe, Whistle Stopba, ebbe a zsebkendőnyi kisvárosba, ahol Mrs. Cleo boldog ifjúkorát töltötte. Itt nyitja meg a Feltételes Megálló kávézót két fiatal nő, a vagány, fiús Idgie és a szelíd Ruth, aki erőszakos férjétől, egy rossz házasságból menekül barátnőjéhez.

A két nő szerelmes barátsága nem csak a seriff látogatásait vagy a Ku Klux klán kegyetlenkedéseit éli túl, de még a kisváros nyugalmát felkavaró titokzatos gyilkosság felderítésében is fontos szerepet játszik. A válságos gazdasági helyzetben lévő ország eme kicsiny szegletébe beköltözik a boldogság, két barátnő képében, akiktől mindenki kap egy tál meleg ételt, egy jó szót, legyen az az országutak porát koptató csavargó, vagy környékbeli szegény fekete. És ahogy az emlékek felelevenednek, Evely élete sem lesz már soha többé ugyanolyan...

Nagyon tetszett, teljesen izgalmas volt. Pénz, vér, szex, szerelem, megcsalás, robbantás meg gyilkosság, mi kell még?! Nagyon jól megírva persze.  

Semmi sincs tán olyan vonzó és veszélyes az ember számára, mint az arany. Akit megérint, az a rabjává válik, legyen bár gazdag, fehér úr, vagy fekete bantu bányász, aki élete kockáztatásával hozza föl naponta a föld mélyéből a varázslatos fémet.

Rod a dél-afrikai aranybányákban nevelődött vakmerő és tekintélyt parancsoló vezetővé. Amikor váratlanul megkapja a Sonder Ditch Aranybánya Társaság igazgatói állását is, s mellé egy gyönyörű asszony szerelmét, úgy hiszi, élete csúcsára jutott. Pedig csak a csapda zárult be mögötte. Olyan, amilyet nem először és nem utoljára állítanak egymásnak a világ pénzéhes politikusai és tőzsdespekulánsai. A nagy játszma nemcsak Rod és szerelme életét fenyegeti, de velük együtt bányászok százaiét.

Pénz és halál.

Emberfölötti szenvedélyek és veszélyek. Elsősorban ezekről szól Wilbur Smith regénye, amely ismét sosem látott helyekre, sosem ismert körülmények és jellemek közé viszi el olvasóit.

- Anya, nevetséges vagy. A szüfrazsettmozgalomban a nők fele a munkásosztályból származik, és mind rendkívül intelligens, és jól fogalmaznak. Nézd csak Annie Kennyt!

- Igen...ők mindnyájan tökéletesen őrültek - válaszolt erre Lady Beckenham.

Ha valaha is érzett volna bármi szimpátiát a szüfrazsettek iránt, az elmúlt, amikor Emily Davidson a király lova elé vetette magát az 1913-as Derbyn.

- Szép-szép - mondogatta ekkoriban -, de meg is ölhette volna azt a lovat."

A Lázas évek az első világháború mozgalmas háttere előtt kirajzolódó izgalmas dráma és tüzes szerelmi történet. Ellenállhatatlanul sodró lendületű családtörténet a hatalomról, a családi intrikákról és a szenvedélyről, középpontjában a jómódú, erős akaratú Celia Lyttonnal. Celia döntései hatással vannak a saját sorsa mellett másokéra is, a férje, a gyerekei és mindazok életére, akik valamilyen módon kapcsolódnak a Lyttons kiadóbirodalomhoz.

Akármennyire tiniregény meg minden, szerintem nagyon jó, izgalmas, szerettem ezt a sorozatot. A szerelem pedig pont olyan benne, amire nagyjából minden nem túlzottan domináns nő vágyik, csak aztán idővel kinövik ezt mert rájönnek, hogy ilyen nincs, csak a filmekben és a könyvekben. De ott kell, hogy legyen. Olyan volt, mint egy jó álmodozás.

"Ha az készül megölni téged, akit szeretsz, nincs választási lehetőséged. Hogy is menekülhetnél el, hogyan is küzdhetnél az életedért, amikor ezzel fájdalmat okoznál ennek a szeretett személynek? Ha nem maradt más, csak az életed, amit neki adhatsz, hogyan is tagadhatnád ezt meg tőle? Ha igazán szereted?"

Amikor Bella Swan ráébred, hogy visszavonhatatlanul beleszeretett egy vámpírba, az élet hirtelen veszedelmesen izgalmas lesz számára: tündérmese és rémálom keveréke. Mivel érzései két irányba rángatják: - szenvedélyesen szerelmes Edward Cullenbe, ugyanakkor mély barátság fűzi Jacob Blackhez, a vérfarkashoz-, viharos, küzdelmekkel és lemondásokkal teli évet tudhat maga mögött, míg végre eljut a végső fordulópontig. Rövid időn belül döntenie kell: a halhatatlanok sötét, de csábító világát választja-e, vagy a teljes emberi életet? Márpedig ez a döntés lesz az a hajszál, amelyen két törzs élete is múlik.

Most, hogy Bella meghozta a döntést, megdöbbentő, váratlan események sorát indítja el vele. Amelyeknek felmérhetetlen, megsemmisítő következményei is lehetnek. Lehetséges, hogy most amikor Bella élete szövetének különböző szálai - amelyeket először az Alkonyatban követhettünk, majd az Újholdban és a Napfogyatkozásban kísérhettük figyelemmel szétbomlásukat és elszakadásukat-, úgy tűnik, készek újra egyesülni, éppen most fognak megsemmisülni...végleg?

Az Alkonyat-saga legújabb döbbenetes, türelmetlenül várt kötetében, a Hajnalhasadásban végre fény derül ennek a lenyűgöző romantikus történetnek, amely olvasók millióit bűvölte el, minden titkára és rejtélyére.

A szomorú részek nagyon jók voltak, torokszorítás meg könnybelábadt szem társult hozzájuk. A vidám részekhez meg fintorgás és sóhajtozás, és jáááááááááááááj bazdmeg társult, mert iszonyú erőltetettnek éreztem. És mégis mi a fenéért kell a comfort szót minden egyes alkalommal, és van belőle bőven, komfortosnak fordítani? vagy inkább nem fordítani.

Holly összetörten, magába roskadva él férje halála óta, sokszor ahhoz sincs kedve, hogy kikeljen az ágyból és ennivalót készítsen magának. Úgy érzi, élete értelmetlen Gerry nélkül.

Azonban egy nap minden megváltozik, amikor egy csomagot kap, benne több borítékkal. Holly ezentúl izgatottan várja minden hónap első napját, ugyanis akkor bonthatja fel az újabb borítékot és olvashatja el Gerry soron következő üzenetét - a feladatot az előtte álló hónapra.

A feladatok teljesítésével Holly lassan újra megtalálja az utat az élethez. Visszatalál családjához, régi barátaihoz, új barátságokat köt. Dolgozni kezd, és életében először élvezi a munkáját, majd végül megnyitja szívét egy új szerelem lehetősége előtt. Holly újra megtanul élni.

A fiatal írónő első regénye nagy sikert aratott hazájában, Írországban, majd bestseller lett több európai országban és az USA-ban is.

"Ezek a nők mindeközben ráadásul pompás vacsorákat főznek, olasz antik bútorokkal rendezik be az otthonukat, szellemes, intelligens interjúkat adnak a Money meg a People magazinnak. A tetejében fantasztikus házasságban élnek, amelyből nem hiányzik az aktív, élénk szexuális élet sem, sőt mi több, soha egy dekával sem lépik túl a kívánatos súlyukat.

Fényes, mégis bensőséges hangulatú vacsorákat adnak, több különböző jótékonysági szervezet tagjai és persze a névtelen szavazásokon rendre őket választják az SZMK vezetőjének.

Tudta, hogy léteznek ilyen nők. És ha lett volna fegyvere, nem vitás, hogy egyesével cserkészte volna be és lőtte volna le őket, akár a veszett kutyákat, a női nem üdvére."

Nora Roberts a New York Times bestsellerlista-vezetője ismét egy izgalmakkal teli könyvvel örvendezteti meg olvasóit. A cselekmény ezúttal is több szálon fut: bepillanthatunk a régészeti munka küzdelmeibe, figyelemmel kísérhetjük egy titokzatos bűntény felgöngyölítését, mindezt lelki vívódásokkal és romantikus szerelmi kapcsolatokkal fűszerezve.

Az Antietam-völgyi ásatások tévéközvetítését figyelve Suzanne Cullen döbbenten látja, hogy a nyilatkozó nem más, mint elveszett lánya, Jessica, akit három hónapos korában raboltak el tőle egy bevásárlóközpontban a babakocsiból. Dr. Callie Dunbrook, 29 éves régésznő, mit sem sejt rejtélyes múltjáról, (nevelő)szülei mindent megadtak neki, hogy boldoggá tegyék lányukat. Miután édesanyja felkeresi és elmeséli, hogy mi történt 1974-ben, Callie-t nem hagyja nyugodni a múltja. Ki is ő valójában? Miért történt vele mindez? Ki követhette el a gyermekrablást és miért?

Miközben ezekre a kérdésekre keresi a választ, újabb rejtélyek teszik izgalmassá a történetet. Többen meghalnak az ásatás helyszínén, és nem vitás, hogy gyilkosság történt. Lehet, hogy összefüggés van a titokzatos bűntények sorozata és a gyermekrablás között?

Az igazság kiderítésében két ember segíti: volt férje, aki egyben munkatársa is az ásatásnál, és egy ügyvédnő. Közben kiderül, hogy férje iránti szerelme nem múlt el, sőt...A gyermekét egyedül nevelő ügyvédnő pedig nemcsak igaz barátnője lesz, de rokoni kapcsolatba kerülnek azáltal, hogy Callie bátyja lesz a szerelme...

Vicces-mókás könyv, a szüléshez való hozzáállásom pedig asszem nekem is valami hasonló lesz:

"Mindketten lebámulunk a dagadt hasamra. Még mindig nehéz elhinnem, hogy egy élet növekszik a bensőmben. Amelyik...idővel...kijön onnan.

Jó, ebbe inkább ne menjünk bele. Hátha addig kitalálnak valami más módszert, mint a szülés." 

Becky mérhetetlenül boldog! London legújabb, legpuccosabb divatáruházában dolgozik, férjével Luke-kal álmaik házát keresgélik - talán a titkon áhított, faltól falig érő, cipők tárolására hivatott gardróbra is futja. S ha ez még nem lenne elég a boldogsághoz: ráadásul babát is várnak! Tulajdonképpen madarat lehetne fogatni vele - pláne, mióta kitapasztalta, hogy egy kis shoppingolás kiváló ellenszere a reggeli rosszulléteknek...Elvégre nem tétlenkedhet holmi émelygés miatt, mindennek tökéletesnek kell lennie, mire a kicsi megszületik! A belsőépítész tervezte babaszobától kezdve a legújabb trendet követő babakocsin át, egészen a legjobb szakember hírében álló szülésznőig. De amikor kiderül, hogy a híres-neves orvos történetesen Becky férjének okos, szexis exbarátnője, Becky tökéletesnek tűnő világa elkezd darabjaira töredezni. Nem elég, hogy az anyaságra való készülődés kihívások elé állítja, hogy mostantól kettő helyett is kell vásárolnia, még a férjéért is közelharcot kell vívnia a legjobb szülésznővel...

Szórakoztató volt, klasszul megírt erotikus vonalakkal. A vége úgy maradt meg bennem, hogy össze van csapva, mert mivel én nem olvasom el előre az utolsó oldalt mint Anyu, ezért naívan azt gondolom, hogy ha hátra van még egy ujjnyi rész a könyvből, akkor az azt jelenti, hogy még történni fognak dolgok. De nem, egyszer csak vége, én meg nézek hülyén, hogy akkor a hátralévő 30 oldalban mégis mi van. Hát mi lenne, reklám. De nem ám úgy, mint a régi szép időkben, hogy betesznek plussz két-három oldalt, és mindegyiken egy darab könyv tartalma szerepel. Neeeem, mostanában már többször találkoztam ezzel a jelenséggel, hogy egy másik hasonló stílusú könyvből beidéznek 15 oldalt. Teljesen kiakasztó és érthetetlen, és utálom.  

A tizenöt éves csodagyerek, Beth hamar árvaságra jut. Álma, hogy egyszer híres hegedűművész lesz, szertefoszlik, azonban bátyja, Sam elhatározza, hogy húgával kettesben nekivágnak a nagyvilágnak, és meggazdagodva térnek majd haza Amerikából. A New York felé tartó hajón bajkeverő barátokra találnak; a hamiskártyás Jack és a simlis szerencselovag Theo gazdagságot ígér a két fiatalnak, így bandát alakítva vágnak neki Kanada életveszélyes folyóinak és hófödte hegycsúcsainak, ahová az aranyláz csábítja őket. Vajon megbízhatnak társaikban, akiket elvakít a pénz hatalma? Milyen messzire kell menniük, hogy megtalálják a boldogságot?

Lesley Pearse műveiből több mint hárommillió példányt adtak el világszerte. Pearse, akinek élettörténete kész regény, bravúros mesélő, történeteiben a legféltettebb és leggyűlöletesebb emberi érzelmek csapnak össze, rajongói szerint páratlan érzékkel mutatja meg, milyenek is vagyunk valójában; veszélyben, magányban, bűnben és szerelemben.

"- Tony O'Brien igazi szoknyapecér. Hallottam róla egyet s mást, jobban teszi, ha vigyáz magára, Signora. Amilyen csinos az új frizurája, meg minden, még kikezd magával.

- Többé nem akarok férfiakkal foglalkozni - jelentette ki Signora egyszerűen.

- Ó, én is ezt mondtam az utolsó előtti pasim után, de azután hirtelen föltámadt az érdeklődésem."

A romantikus regények nagymestere ezúttal egy kopott dublini középiskolába invitálja olvasóit, ahol esténként olasz nyelvtanfolyamot tartanak. Az Olaszországból érkező rejtélyes Signora életre szóló kalanddá változtatja a csoport olasz kultúra iránt érzett közös szenvedélyét. Valamennyi diák élettörténetéből egy-egy megható és megrázó emberi sorsot ismerhetünk meg.

A latintanár Aidan Dunne megromlott házasságába és hanyatló karrierjébe próbál új életet lehelni. A banki alkalmazott Billnek és szédületes jegyesének, Lizzie-nek súlyos gondokkal kell megküzdenie. Kathy, a szorgalmasan tanuló, ártatlan lány az igazság megrázó pillanatában lép be a felnőttkorba. Connie, a mérhetetlenül gazdag hölgy hamarosan kitörő botrány elébe néz. A barátságtalan Lou számára a tanfolyam remek lehetőség egy bűntény elkendőzésére. Ám a legnagyobb titok mégis Signora szenvedélyes múltját övezi..

"Próbáltam arra gondolni, hogy a mai nap különleges, mert ma fogadnak be maradéktalanul az egyházba, teljes jogú híve leszek, és jövő vasárnap, amikor a felnőttek felállnak, hogy áldozzanak, egy korty bort igyanak az ékkövekből kirakott kehelyből, és nyitott szájukat odatartják, hogy nyelvükre tegyék a szentostya rejtélyes fehér lapját, akkor én is köztük leszek: megízlelem a Megváltó testét és vérét. 

Hirtelen remegni kezdtem. Apám könyveiben olvastam már az átváltoztatásról, a Vér és a Hús csodájáról. De csak ma merült fel bennem egy rettenetes kép: mi történik, ha beleharapok a tiszta, fehér ostyába, és érzem, amint nyers hússá válik a számban? Vajon a borból is vérszerűen sűrű folyadék lesz, amikor a serleg a számhoz ér? És ha igen, hogy akadályozhatom meg, hogy ne ájuljak el az oltár lépcsőjén?"

Henry Chester, a vagyonos, de nem különösebben tehetséges festő szüntelenül keresi a tökéletes modellt, mígnem egy nap megakad a szeme egy kilencéves kislányon, Effie-n. Éveken át csak őt festi, majd tizenhét éves korában elveszi feleségül. A lány számára Chester minden szempontból csalódás, így hamar elhidegülnek. Effie szeretőre lel egy Mose Harper nevű szélhámos-szerencselovagban, és megismerkedik a sötét bűbáj mesternőjével, Fanny Millerrel, aki évek óta üldöz egy titokzatos gyilkost...Bosszú és intrika, zsarolás és szellemidézés szövődik mesévé ebben a rémregények hangulatát idéző Harris-könyvben.  

Tök jó volt, hozta amit szokott.

Eve Benedict a mozi utolsó istennője. A füstös hangú szexszimbólum két oscar díj tulajdonosa, négyszer ment férjhez, és számtalan szeretője volt. Nincs olyan titok, olyan botrány, amiről ő ne tudna. Eve elhatározza, hogy kiadja memoárját, méghozzá kegyetlen őszinteséggel. Maga választja ki életrajzíróját Julia Summerst, hogy elmesélje neki élete történetét. Julia - akinek ehhez fel kell cserélnie nyugodt connecticuti életét a Beverly Hills-i pompára - utálja a rivaldafényt, de szereti a munkáját és otthonát, ahol egyedül él tízéves kisfiával. Ezt a lehetőséget, amilyen csak egyszer adódik az életben, hogyan utasíthatná vissza? Eve nevelt fia Paul Winthrop azonban ellenzi az életrajz kiadását, egyszersmind kihívásnak tekinti Julia meghódítását. Julia megtapasztalja, meddig képesek Eve ellenségei elmenni, hogy megakadályozzák a könyv megjelenését, és közben a nő legféltettebb sötét titkát is meg kell ismernie. Ez a titok alapjaiban változtatja meg Julia életét - mely kis híján brutális véget ér.

"Egy forró déli órában pillantotta meg: ott varrogatott mellette a tornácon, nem sokkal azután, hogy Meme a zárdába ment. Azonnal ráismert, és egyáltalán nem látta félelmetesnek: hosszú hajú, kék ruhás asszony volt, a külseje kissé divatjamúlt, és némiképp Pilar Ternerához hasonlított, konyhalány korában. Fernanda többször is elment mellette, de nem látta meg, pedig a halál oly valóságos, oly emberi volt, hogy egyszer megkérte Amarantát, legyen szíves, és fűzze be a cérnáját a tűbe."

"A szép Remedios...soha nem tudta meg, amíg e világban élt, hogy megmásíthatatlan sorsa, a lázító nőiesség mindennapos katasztrófát jelent. Valahányszor Ursula tilalmát megszegve az ebédlőbe lépett, páni kétségbeesésbe sodorta az idegeneket. Nagyon is szembeötlő volt, hogy a durva ing alatt teljesen pucér, és senki sem látta be, hogy nem kacérságból borotválja kopaszra tökéletes fejét, s az sem bűnös kihívás, ha a meleg miatt szemérmetlenül feltárja a combját, vagy ha élvezettel szopogatja az ujjait, miután puszta kézzel a szájába rakta a falatot. Azt viszont egyik családtag sem tudta, amit az idegenek tüstént érzékeltek: a szép Remedios valami izgató levegőt, kínzó fuvallatot áraszt, amely órák múlva is érződik mindenütt, ahol megfordult. Szerelmi viharokban edzett férfiak, akik a világ minden próbáját kiállták, megesküdtek rá, hogy még soha nem éreztek olyan gyötrő vágyat, mint amit a szép Remedios természetes szaga vált ki belőlük."

 Ez a köny viszont egyáltalán nem buszon olvasós, erre elég hamar rájöttem. Este kell olvasni, síri csöndben és megszakítás nélkül az egészet egyben, így tényleg elhittem, hogy világvége van és halál és elkeseredés. A vége nekem teljes csalódás, hogy apa meghal, és ahelyett, hogy magával vinné a fiút is és tényleg vége lenne mindennek, és átadhatnám magam a tömény depressziónak, erre nem az útjába akadnak kb. két önálló lépés és fél oldal után a "jók", akiket az előző 280 oldalon át keresett?! na ne már.

"Mikor végül mindannyian eltávozunk senki más nem marad itt csak a halál és az ő napjai is meg lesznek számlálva. Ott áll majd az úton és nem lesz semmi dolga és nem lesz senki akivel bármit tehetne. Így szól majd: ezek meg hová tűntek? És ez így lesz. Mi baj van ezzel?"

Iván beleolvasott, és idegbajt kapott attól, hogy nincsenek gondolatjelek és vesszők, egyáltalán sehol. Érdekes, nekem fel sem tűnt amíg nem mondta, mert én odaraktam magamban, nekem nem hiányoztak. És hát nyilvánvaló, hogy amikor vége a világnak, akkor a vesszőknek és az írásjeleknek is vége, nincs többé jelentőségük.   

Hamu szitál folyton a láthatatlan égből, ahol a nap többé sosem mutatja meg az arcát az elpusztult világnak. A "vég" után apa és fia bandukolnak éhezve és fázva az úton, keresve a maradék kis jót, ami túlélhette a pusztulást. Az anya már föladta a keresést. A férfi pisztolyában csupán két golyó van, ami kevés az ellenség legyőzéséhez, viszont éppen elegendő önmagunk legyőzéséhez és az Isten végső megtagadásához. Vajon mikor tudnak teljesen lemondani a reményről, és vajon képes-e a férfi ennyire drasztikus módon "megmenteni" fiát a rosszabb haláltól? A Földön, ahol az emberi élet az utolsó, a ragadozók saját fajtájukra vetemednek. Apa és fia vérengző szerencsétlenek közt próbál eljutni az óceánpartra, egy új élet reményében, és ha ez a vágyuk sem teljesül, legalább végre föladhatják... 

Tudom, hogy Danielle Steelt nem olvasnak csak nyugdíjas nagymamák. Meg én. Régen szerettem, de már nem veszek mert iszonyú tömeggyártásba kezdett, és rémes lett az összes könyve. A régiekből néha újraolvasok, mikor a totális agyhalálra vágyom. Tegnap a Faludy után már nem volt kedvem gondolkodni és koncentrálni és erre ez volt a tökéletes választás.

Zsineggel átkötött, barna papírba csomagolt doboz, benne egy pár szatén balettcipő,egy aranymedál és egy köteg levél: az imádott nagyanya hagyatéka. A leveleket olvasgató unoka előtt feltárul a titkos múlt, egy sosem ismert élet... Danina Petroszkova tizenhét évesen már a cári Oroszország ünnepelt prímabalerínája, az uralkodó pár kedvence. Ám sorsdöntő események - háború, szerelem, betegség - következtében a szép fiatal lány hamarosan gyötrelmes választásra kényszerül. Danielle Steel ezúttal is a sorsfordulók, az ifjúság, a szépség és a szerelem csodálatos titkait osztja meg az Olvasóval. 

 "Az emeleten, a kis utcai szobában csak Donald lakott (hogy vezeték- vagy keresztneve volt-e, nem tudom; bejelentő nem létezett Angliában), akit járása miatt Andris és mi is Donald the Ducknak hívtunk. A szobát, bár nagyon olcsón, de azért adtuk ki, hogy az orvos és a gyümölcs árát fedezzük. Donald, a Kacsa mintegy harmincéves, csinos fiatalember volt. Mindig este tizenegy után érkezett haza, alighanem a kocsmából. Kistisztviselő lehetett. Éjjeliszekrényére minden nap egy pohár tejet, Coca-Colát, vörösbort, gyümölcslevet helyeztünk. Utolsó cseppig megitta. Egy napon Zsuzsa jelentette: Donald minden kedden és pénteken fiút hoz  magával. A lépcsőn hangosan udvarol néki: "Te drága! Mindjárt bekapom azt a gyönyörű testrészedet." Ez volt a legenyhébb. A fiút sohasem láttuk, mert reggelre mindig eltűnt, este tizenegy táján pedig nem mentünk ki az előszobába. Kedden és pénteken két poharat helyeztünk a Kacsa éjjeliszekrényére."

A magyar Gulágnak is nevezett Pokolbeli víg napjaim a recski táborból való szabadulással végződik. A pokoljárás azonban ezzel nem ért véget: a vörös zsarnokság igáját nyögő Magyarországon újabb meg újabb megpróbáltatások várnak a nyughatatlan költőre. A Forradalom extázisát a menekülés követi, s mire Faludy megtalálná helyét a világban, újabb tragédia taglózza le: felesége halála.

A híres önéletrajzi trilógia eme második része, mely két másik kötetével egyetemben a század egyik legmegrendítőbb magyar irodalmi kordokumentuma, tíz zaklatott év történetét meséli el.

Nem megy ez nekem, pedig tényleg megpróbáltam, de nem. Kihozza belőlem, hogy legszivesebben elküldeném a fenébe az összes szereplőt, mert annyira balfaszok, és mert így senki nem beszél. Így aztán feladtam 50 oldal után, mert nem azért olvasok, hogy közben idegrángást kapjak.

Játéknak, internetes szappanoperának indult, de „kinőtte” magát: igazi, fordulatos, élvezetes humorral átszőtt regény lett belőle, az élet sírni-, nevetni- és főleg szeretnivaló dolgairól.
Bár Csajok a címe, valójában a pasikról (is) szól: a női-férfi kapcsolatok, a barátság és az „önmagunkra találás” könyve. Magunkra ismerhetünk a három hősnőben, Hannában, Móniban és Flórában, ahogy helyüket és boldogságukat keresve csetlenek-botlanak az életben. Ismerősek a problémáik, legyen szó akár mellplasztikáról, akár állás- vagy partnerkeresésről, netán lombikbébiprogramról, vagy esetleg „csak” egy kutya elhelyezéséről. A pasik bepillantást nyerhetnek a szigorúan női témákba, megtudhatják, igaz-e: a szó többnyire róluk folyik ezen a Vénusz nevű bolygón… És persze a Csajok párkapcsolati kézikönyvnek sem utolsó, hiszen minden hiba, ballépés felsoroltatik benne, amit egy nő és egy férfi elkövethet a szerelemben. És persze recept is adatik, hogy mindez hogyan tehető jóvá...