Ez most tök jó volt, mármint az eddigiek is tök jók voltak, de két hónap szünet után újra nagyon tök jók. Az viszont rettenetes, hogy szerencsétlen Hannaht senki nem hagyta egészen a végig megzabálni egy rohadt rántott csokit. Már csak ezért is fogok majd egy snickerst és jól kirántom és jól megeszem. Nehogy már ne!
Itt a Három-megyei Vásár ideje, és a minnesotai Lake Edenben nem csak a szúnyogok rajzottak idén. Hannah Swensen, a Süti Éden vörös hajú cukrásza, rettentő rumlis hétnek néz elébe. Azon kívül, hogy egész héten a Városi Kereskedelmi Kamara strandjának megrendelésére keveri a süti tésztát, zsűriznie is kell a sütemények versenyén, valamint bűvészinasként fellépnie társa, Lisa férjével a bűvészvetélkedőn, és nem utolsó sorban még a kedvenc ételeire is fittyet hányó Mósét, a korábban iszonyú falánk cicáját is rá kell vennie, hogy abbahagyja éhségsztrájkját. Mindamellett saját személyes mutatványával is foglalkoznia kell, zsonglőrködve a kérésekkel és megbízásokkal, amelyekkel az anyja és a húgai bombázzák szüntelen.
A sűrű rohanás közepette nem csoda, ha Hannah egyik este a vásár főutcáján találja magát, másodpercekkel azelőtt, hogy a vásár bezárja kapuit éjszakára. Ahogy a fények kialszanak, Hannah rájön, nincs egyedül. Egy gyanús csattanás nyomába eredve rátalál Willa Sunquist-ra, a helyi gimnáziumban gyakorlatát töltő tanárnőre, aki holtan fekszik egy zöldcitromos pite társaságában...
Hannah a gyilkos nyomába ered, akinek a legnagyobb vásári nyereménye az lenne, ha megúszná ép bőrrel, és sosem derülne fény kilétére. Ahogy a vásár a vége felé közeledik, Hannah is egyre nagyobb veszélybe sodorja magát és könnyen lehet, ez lesz az utolsó vidámparki élménye...
