Nagyon tetszett a borítón az ajánló, és az első 50 oldal, amiben a kisfiú beszökik egy éjszakára a múzeumba, majd 30 év múlva rájön, hogy a szülei ezt észre sem vették. Sajnos a könyv nem csak a borítóból és ebből az 50 oldalból áll.
"Volnának itten bizonyos szövegek, melyek különbféle témákról szólnak, születésről, halálról, válásról, szerelemről, félelemről, boldogságról, rivalizálásról, önérzetről. Két valami azonos bennük. 1. Én írtam őket. 2. A szerkezetük egyforma. Dupla. Páros. Kettős. Két részes tehát. Három dupla kisregény és négy dupla novella található a kötetben, az elmúlt hat év termése. Két szemszög, két idősík, két történet ugyanarról az eseményről vagy jelenségről, két vallomás, két főszereplő, ilyesmik. Hamvas Béla és más ezoterikus szerzők szerint az egyes szám a tézis, a férfi jelképe, a kettes pedig az antitézis, vagyis a nőé. Én ezt nem tudom elfogadni. Azt sem, hogy a kettes a sátán szimbóluma volna. Ámbátor talán mindegy, a sátán és az Isten éppúgy valaminek a színe s visszája, ahogyan a nő és a férfi. A debreceni páros (dupla kolbászkák) mintájára valamiféle irodalmi műfajnak érzem az irodalmi párost, a szövegek együttes fogyasztása melegen ajánlatos, lehetőleg fanyar mustárral, friss kenyérrel, tiszta tüzes innivalóval."
