Ez most nagyon megfogott, és imádtam, és összefostam magam tőle, irtó jó volt. A Setét Torony sorozat előtt mindent olvastam tőle, az viszont kicsinált teljesen, szó szerint hányingerem volt tőle, bár lehet, hogy akkorra csak simán besokalltam. Úgyhogy volt pár év kihagyásom, kivéve persze az AZ-t, mert az nekem a világ legjobb könyve, el is olvasom minden évben. Most viszont behozom a lemaradást, és megint élvezem őket, de ezt különösen.
Edgar Freemantle jól menő építési vállalkozó, gazdag, kiegyensúlyozott, középkorú férfi, boldog családapa. Egy szép napon szörnyű munkahelyi balesetet szenved, kis híján életét veszti. Súlyos testi fogyatékossággal felépül ugyan, ám pszichés problémáival nehezen birkózik meg. A házassága tönkremegy. Pszichiátere "földrajzi kúrát" javasol, valamint azt, hogy olyasmibe kezdjen, amit régen nagyon szeretett csinálni.
Így hát Edgar a floridai Duma Keyre költözik, erre a turistáktól kevéssé látogatott helyre, kilátással a Mexikói-öbölre. És olyasmibe kezd, amit egykor nagyon szeretett csinálni: rajzolni és festeni.
Ő lepődik meg a legjobban, amikor műveivel óriási sikert arat, és itt szerzett barátai, a rokon lélek Wireman, valamint a művészetpártoló idős hölgy, Elizabeth Eastlake unszolására kiállításon mutatja be munkáit. S amit Edgar idáig csak sejtett vagy érzett, bizonyossá válik: műveinek természetfeletti erejük van, és az események tragikus láncolatát indítják el...
