"Dany figyelte, míg el nem tűnt. Amikor a patadobogás végleg elhalt, kiabálni kezdett. Kiabált, amíg be nem rekedt... és Drogon jött, füstpamacsokat fújva, a fű meghajolt előtte. Dany felugrott a hátára. Vértől, verejéktől és félelemtől bűzlött, de mindez nem számított.
- Hogy előrejussak, hátrafelé kell mennem - mondta. Csupasz lába rászorult a sárkány nyakára. Sarkával megbökte, mire Drogon a levegőbe rúgta magát. Az ostorát valahol elvesztette, ezért a kezével és a lábával fordította hátasát északkeletnek, amerre a felderítő eltűnt. Drogon készségesen engedelmeskedett; talán érezte a lovas félelmének szagát.
Tucatnyi szívverés alatt lehagyták a lent vágtázó dothrakit. Dany jobbra és balra megégett foltokat látott a fűben. Drogon már járt itt korábban, jött rá. Vadászatának jelei szürke szigetként pettyezték a zöld óceánt.
Rengeteg ló tűnt fel alattuk. Lovasok is voltak, tucatnyi vagy még több, de a sárkány láttán azonnal megfordultak és elmenekültek. A lovak szintén irányt változtattak, amikor az árnyék rájuk esett, vágtattak a fűben, de bármilyen gyorsak is voltak, repülni nem tudtak. Az egyik nemsokára elkezdett lemaradozni a többiektől. A sárkány üvöltve csapott le rá, és szegény párát a következő pillanatban elnyelték a lángok, valahogy mégis futott tovább, minden lépésnél fájdalmasan nyerítve, amíg Drogon ráereszkedve el nem törte a gerincét. Dany teljes erejéből kapaszkodott a sárkány nyakába, nehogy lecsússzon.
A tetem túlságosan nagy volt ahhoz, hogy visszavigye a barlanghoz, ezért Drogon ott helyben falta fel, éhesen tépte a friss húst, miközben a fű lángolt körülöttük, és égett lószőrtől bűzlő füstoszlop emelkedett a magasba. Az éhségtől félholt Dany lecsúszott a sárkány hátáról, és vele együtt evett; csupasz, megégett kezével marcangolta a halott ló füstölgő húsát. Meerenben selyembe öltözött királynő voltam, töltött datolyát és mézes bárányt csemegéztem, emlékezett vissza. Mit gondolna nemes férjem, ha most látna? Hizdahr elborzadna, ez nem is kétséges. De Daario...
Daario nevetne, arakhjával vágna magának egy darab lóhúst, és lekuporodna mellé falatozni.
Amikor a nyugati égbolt színe véres horzsolásokra kezdett hasonlítani, meghallotta a közeledő lovak zaját. Dany felállt, megtörölte kezét rongyos alsótunikájában, és odaállt a sárkánya mellé.
Így talált rá Khal Jhaqo, amikor félszáz lovas harcosával előbukkant a gomolygó füstből."
Közeleg a tél. A hideg szelek feltámadtak a sokat szenvedett Hét Királyságban, ahol az Öt Király háborúja után a túlélőknek most az éhínséggel kell szembenézniük. Az emberek birodalmát védelmező Fal ifjú parancsnoka, Havas Jon a Mások elleni reménytelen küzdelemre próbálja felkészíteni a szétzüllött Éjjeli Őrséget, ám rá kell döbbennie, hogy ellenségei jóval közelebb vannak hozzá, mint gondolná. Stannis Baratheon Észak uralmáért vív elkeseredett harcot a Boltonokkal, miközben Királyvárban a Lannister-ház próbálja megerősíteni Tommen, a gyermekkirály törékeny uralmát a kivérzett Hét Királyság fölött. A Keskeny-tenger másik oldalán Tyrion Lannister, a megvetett és üldözött rokongyilkos sárkányvadászatra indul, ám útja veszélyekkel és váratlan kitérőkkel teli. A világ eközben az ősi városra, Meereenre figyel, ahol Viharbanszületett Daeneryst, Westeros jog szerinti uralkodóját minden oldalról szorongatják ellenségei. Hogy arathat diadalt a Sárkányok Anyja, ha három gyermekére sem számíthat? A végkifejlet csak tűz és vér lehet, ám ki éli túl a sárkányok táncát?
A Sárkányok tánca George R.R. Martin diadalmas visszatérése A tűz és jég dala világába, a regény, amelyre világszerte rajongók tízmilliói vártak.
